Bronzváros

Nahri sosem hitt a mágiában, de megvan a tehetsége hozzá: a 18. századi Kairó utcáin nem találni nála kiválóbb szélhámosnot. Ám mindenkinél jobban tudja, hogy amivel a kenyerét keresi - tenyérjóslás, zár-szertartások, gyógyítás -, az egytol egyig szemfényvesztés, buvészmutatvány, tanulható képesség. Eszköz arra a csodás célra, hogy kizsebelhesse az oszmán nemeseket.

De amikor Nahri véletlenül megidézi maga mellé Dárát, a hozzá hasonlóan dörzsölt és sötéten rejtélyes dzsinn harcost, akkor kénytelen elismerni, hogy a varázsvilág - melyrol szentül hitte, hogy csupán a gyerekmesékben létezik - valódi. Mert Dára megoszt vele egy lélegzetelállító történetet: a tuz lényeitol hemzsego forró, szélfútta sivatagon és a rejtélyes máridok nyughelyének otthont adó folyókon, az egykor szemkápráztató emberi világvárosok romjain és a hegyeken túl - ahol még az égben körözo ragadozó madarak sem azok, aminek látszanak - terül el Dévábád, a legendás bronzváros, melyhez Nahrit eltéphetetlen kötelék fuzi.

Dévábád bubájokkal átitatott díszes bronzfalai és a hat dzsinntörzs kapui mögött régi ellentétek húzódnak. Amikor Nahri úgy dönt, hogy belép ebbe a világba, az érkezése egy évszázadok óta fortyogó háború kirobbanásával fenyeget. Nahri hamarosan kénytelen megtanulni, hogy az igazi hatalom kegyetlen és könyörtelen. Még a mágia sem védheti meg a nemesi intrikák veszélyes hálójától, és a legagyafúrtabb cselszövések is végzetes következményekkel járhatnak.